A zongora mellett (By the piano) 2.fejezet: Lehet

Gyönyörű, madárcsicsergős jó reggelt kívánok minden idetévedőnek ^^ Élvezzétek a nyarat, amíg még tart!
Nekem ez a hét eléggé zsúfoltra sikerült, ezért tudtam csak most hozni a frisst, ami A zongora mellett 2.fejezetét jelenti - az I see the tears in your eyes... folytatása már készülőben van, no para xD. 
Szenvedtem vele eleget, remélem értékelitek :P



2.fejezet: Lehet

Szokásos kedvcsináló idézet:

Bill abbahagyta a játékot és a rasztahajú felé fordult, barna szemei fénylettek és arca édesen kipirult volt. Tomot nézte, várakozóan, az alsó ajkát rágcsálva. Tom csak ült ott, teljesen lenyűgözve, nehezére esett lélegezni és olyan volt, mintha az összes szó kiröppent volna a fejéből. Mintha transzban lett volna; Bill zenéje, Bill művészete meglágyította volna és amikor barna, majdhogynem egyforma szemeik találkoztak, Tom tudta, érezte, hogy Bill a hiányzó darabka, az ő lényének másik fele, amiről a nagymamája mindig mondta, hogy akkor fogja megtalálni, amikor a legkevésbé sem várja.

I see the tears in your eyes... 7.fejezet: Tabletták

Szépjóreggelt mindenkinek ^^

Hát idáig is eljutottunk, elkészültem a 7.fejezettel és azonmód elétek is tárom az eredményt.
Remélem tetszeni fog :P
(Egyébként alig egy hónapos az oldal - 1 hónapos és 4 napos pici baba <3 -, de máris 668-szor kattintottatok ide. Köszönöm nektek ♥ Ha elérjük az 1000-et, pezsgőt bontok a tiszteletetekre :P )

Mit mondhatnék róla? A dolgok kezdenek drámaibbá/súlyosabbá válni... mindenféle téren xD

I see the tears in your eyes...
7.fejezet: Tabletták


cr: partsinthefridge from devart.

Ízelítő:
"Bill lehunyt szemmel, egyenletesen szuszogott az ágyban, ujjaival a pulcsimba kapaszkodva. Az hogy került hozzá?
Annyira aranyos volt, nem tudtam megállni, hogy ne készítsek róla egy fényképet a mobilommal. Úgyse fogja megtudni, na!
Mintha most kicsit jobb színben lenne, mint amikor megéreztem. Hehe, az én személyes varázsom hatása!
Bill kicsit felhorkant, egy pillanatra összevonta a szemöldökeit, még közelebb húzva magához a pulcsim.
- Hé, ne válaszolj a gondolataimra - nevettem halkan."

Liebster Award from Molly ^^

Aloha minna ^^
Holnap hozom az I see the tears in your eyes... 7.fejezetét, valamint a Zongora mellett 2.fejijének fordítása is készülget már... de ma még magammal untatlak titeket, mwahahaha :P

Neserly Mollytól kaptam ezt a kis cukiságot, úgyhogy nekilátok! Köszönöm szépen még egyszer ♥


Szabályok:
1., Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2., A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!
3., 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4., 11 embert kell megjelölni! ( nincs visszajelölés / visszaadás) - ezt most meg mondom, hogy nem tudom hogy tudnám betartani, mivel akinek küldeném, már mind megkapta 1 ember kivételével... de a kérdéseimre szívesen várok választ megjegyzést formájában itt :P

A zongora mellett (By the piano) 1.fejezet: A folyó benned áramlik

Heyhey ^^ Awesina visszatért!
Az I see the tears in your eyes... 7.fejezete szerda/kedd körül várható, de ezzel nem tudtam várni, imádom >___<

Most jelentem ki, hogy ez egy fordítás! Sosem csinálom így, de sajnálatos módon a fordítás az eredeti író engedélye nélkül készül... Ahogy láttam, ez egy 2010-es történet és hiába küldtem az írónak üzit, nem válaszolt =__=


cr: ezt én ügyködtem össze, az eredeti banner nem ez ^^

Címe: A zongora mellett (By the piano)
Korhatár: 16-os
Fő páros: Tom x Bill (szóval twincest - not related, bizonyám, ha nem szereted, adios!)
Figyelmeztetések: Twc- not related, Alternative Universe, OOC (Out Of Character - magyarul nem a valós személyiségük van leírva)
Író: The_poltergeist
Fordító: Awesina, azaz én ^^
Eredeti (angol nyelvű): klikk
Summary (Összefoglaló): 
Bill Kaulitz - Egy 19 éves néma fiú, aki csak a zenének él.
Tom Trümper - Egy 20 éves fiú, aki csak a munkájának él, beleszeret a néma zongoristába...

Kedvcsináló idézet:

Még jobban meglepődött, amikor felfedezte, hogy egy fiú a zongorista. Tom a zongora jobb oldalán állt és csak bámulta a fiút, aki játszott. A fiú szemei csukva voltak, ajkai finoman elnyílva és sötét sminket viselt. Sötét haja simára vasalva omlott kis vállaira.
Tom csak nézte. A fiú lenyűgözőnek és kedvesnek látszott, játszva ezt a gyönyörű dalt. Tom el volt bűvölve. A fiú lassan kinyitotta a szemeit, amikor a dal véget ért és a szemei elkerekedtek, ahogy meglátta Tomot, de nem kiabált vagy sikított, ahogy azt Tom gondolta.
Ehelyett felpattant és gyorsan összeszedte a jegyzeteit, próbálván elmenekülni, azonban sajnos a gyönyörű fiú  megbotlott és a jegyzetei szétrepültek a levegőben, káoszt teremtve. Tom azonnal bocsánatot kért, amiért csak így betört és igyekezett segíteni a fiúnak összeszedegetni a papírokat.

I see the tears in your eyes... 6.fejezet: Billa

Tudom, tudom, ma délelőttre ígértem, de sok minden közbejött... (szám szerint és felsorolva: édes kis tündérbogár 8 hónapos unokaöcsém, aztán keresztapámmal takarítottuk a galambketreceket - kedvencem: Keresztapum megszólal "Nem fáradtál már el, lassan fél 5 lesz..." hugom - 11 éves -, nagy, csodálkozó barna szemeivel pislog rá "Ezt honnan tudtad?" Keresztapum: "Van rajtam óra." Hugom: "Ja, azt hittem a galambkakiból jósoltad meg xD" Keresztapummal úgy röhögtünk, hogy szerintem örök traumát hagytunk szegény galambocskákban xDDD aztán eleredt az eső, úgyhogy a házbavaló visszajutáskor bő 3.5 másodperc alatt szarrá áztunk, úgyhogy... hosszú volt az utam idáig =__= )

I see the tears in your eyes... 
6.fejezet: Billa


(külön ehhez a sztorihoz készítődött rajz nekem, Sayuki ceruzájából *________* nagyon köszönöm, imádlak ♥
- akit érdekelnek további munkái, annak ajánlom a deviantartját: http://sayuki007.deviantart.com/gallery/ )

Idézet a 6. fejezetből (igazából itt bajban voltam, nem igazán volt most olyan "idéznivaló" rész benne, de végül erre esett a választásom):

- Anyuhoz akarok menni. Semmi értelme már itt maradnom... - Hirtelen mozdulattal vájta körmeit a sebekbe, kiserkent a vére.

- Bill, ezt ne csináld!  - Kicsit késve, de lefogtam a karjait, mielőtt teljesen fölszakította volna a vágásokat.

- Miért ne?! - Könnyes sötét tekintete vádlón szegeződött rám. - Csak egy indokot mondj, amiért ne!

- Nem vagy egyedül, én itt vagyok neked - vágtam rá, mielőtt átgondolhattam volna.

The same blood, the same cell (twc drabble)

Hirtelen jött kis szösszenet, mert semmi sem jobb ihletadó, mint a kakaós palacsinta <3
Ajánlva a Twc Hungary-soknak, mert eltűrnek maguk között ^^ 
Enjoy!


cr: in the picture
- a kép nem igazán illik, de nem találtam más börtönöset... -

Ahogy léptek dobbantak a koszos kövezeten, Tom felpillantott a fal kapargászásából, lélektelen sötét tekintete majdnem kíváncsinak tűnt. Hamarosan nyikordultak a vasrácsok és két alak lépett a kicsiny ablak szegényes fénykörébe.

- Új cellatárs, hm? - Tom rekedtes hangjára az őr arca undorodó fintorba rándult, meglökte a megbilincselt fiút maga előtt.

- Megérdemlitek egymást, két senkiházi. - Nagyot köpött a kőpadlóra, majd hamarosan újból záródtak a cella rácsai.

- Tom? Tom, te vagy az? - Bill félvakon, rémülten pislogott körbe a kis, félhomályos helységben.

- Bill. - Meglepődve vette észre, hogy az egykor pajkosan csillogó fekete tekintet már csak árnyéka volt önmagának, üveges és az őrület szikrái lapultak benne.

- Hát megtaláltalak! - Hisztérikus nevetésben tört ki és úgy, ahogy volt, négykézláb csúszott oda bátyjához, az ölébe fészkelte magát. - Nagyon hiányoztál, Tom.

- Mit keresel itt? - sóhajtva simította ki a piszkos tincseket a finom vonású arcból.

- Téged! Lehetetlen volt odakint nélküled... így inkább leszek itt bent veled. - Arcán földöntúli örömmel kapaszkodott testvérébe, nem törődve, hogy a bilincsek belevájnak a csuklójába. - I rather have a rainy day with you than see the sunshine alone...

- or have a hundred days of winter with you here in my arms... I'll be your shelter from the storm just to have you by my side...* - Tom érezte, hogy rég elfelejtett szíve hatalmas dobbanásokat produkál régi kedvenc daluk hangjaira.

- Úgy hiányzott már a hangod, az illatod, mindened! - Csöndesen felkuncogott, ahogy az idősebb egyik rasztatincsével kezdett játszani. - Jelenleg nincs boldogabb ember nálam a világon!

Tom nem fárasztotta magát, hogy tájékoztassa öccsét a körülményekről, csak karjaival átölelte a vékony testet és arcát belefúrta a fekete hajzuhatagba.

- Örülök, hogy velem vagy - suttogta.

Hiába zörgette végig este az őr a rácsokat, hiába fütyült a hideg szél a cellában, a két fiú tökéletesen boldog volt. A vékony priccsen, egymás karjaiban.

* a részlet Jin Akanishi: Seasons című számából származik ♥ Angolul nem tudóknak itt a fordítás: Inkább lenne egy esős nap veled, minthogy egyedül nézzem a napsütést... inkább lenne 100 napos a tél, veled a karjaimban... én leszek a menedéked a vihar elől, csakhogy itt legyél mellettem... (szabad fordítás xD)

Vélemény? ^^

I see the tears in your eyes... 5.fejezet: Titkok

Ahogy megígértem emberkék, hozom is az 5. fejezetet ^^
393 látogató? Pici szívem repes a boldogságban *_________*

A dolgok kezdenek bonyolódni... *mwahahaaaa*


cr: anokaxlegolas.deviantart.com

 I see the tears in your eyes...
5.fejezet: Titkok

A szokásos kedvcsináló idézet:

Már puffogtam volna, hogy "ja, érdekes, mint egy állatkerti állat...", de ahogy izmos karjai szoros ölelésbe vontak, hirtelen minden épeszű gondolat kiröppent a fejemből és csak a pulzusom dübörgését hallottam a fülemben.

- Vártalak - suttogtam szégyenlősen, picit szédülve, annyira jó illat áradt belőle. A nyakából, ahova fejemet húzta, a hajából, ami körülvett, a lélegzetéből, ami a tarkóm érzékeny bőrének csapódott és úgy mindenhonnan a bőréből, a lényéből...  Annyira finom illata van, na!

Enjoy!

Novella: Human connect to human

Heyhó, heyhó, a twc az jó... *7 törpe füttye, amit sajnos nem tudok betűkbe átültetni* ^^ I'm here again!

Újból itt vagyok, bár nem I see the tears in your eyes... részt hoztam - csak csendben jegyzem meg, hogy kész van az 5.fejezet, már a végső simításokat végzem rajta, szerda körül hozom azt is -, hanem egy novellát.
Eredetileg Neserly Molly pályázatára akartam beküldeni, de nem tartottam elég jónak, így végül itt kötött ki. A pályázatra majd megy más :P

Remélem adtok egy esélyt a dolognak és beleolvastok...

kép: larkys.devart

Cím: Human connect to human
Írta: Awesina
Páros: Tom x Bill

Kedvcsináló idézet:

Hirtelen zaj csapta meg a fülét. Mintha valaki motozna ott, annál a kupacnál...

Bill pulzusa az egekbe ugrott és idegesen nyalta meg kiszáradt ajkait. Eddig nem találkozott élőlénnyel, merjen még reménykedni? De az idegen döntött helyette, mert hamarosan egy fej bukkant elő a roncsok közül. Látszatra egy ember feje, halvány színű bőrrel és piszkosszőke rasztahajjal, ajkában fémszínű karika csillogott.

A Hey, du! alatt fogalmazódott meg az ötlet, de csak a Human connect to human meghallgatása után tudtam rávenni magam a megírásra, ezért lett az a címe - meg másért is, amiről a sztori szól xD. Enjoy!