2013. március 17., vasárnap

Szünet...

Tudom, hogy régóta nem volt semmi friss, de elég sok minden bejött most :/

Úgyhogy nem láttam más lehetőséget, minthogy szünetre menni, minimum május elejéig. A suli kemény, az új sulimusicalben szintén koreografálok és a tánckar része vagyok, közben vitaversenyzem, a suliújságba írok és május elején kisérettségizem matekból... Emellett nem tudok rendszeres frisset ígérni :(

Egy új fejezet 3/4 részben kész van az I see the tears in your eyes...-ból, szeretnétek ha azt csokán feltenném, amíg szünetelek? Vagy inkább amikor visszajövök, befejezve az egész fejezetet?

Remélem a szünet alatt sem felejtetek el, sok puszi :P

Awesina~

2012. október 2., kedd

Fordítási terveim és szavazás

Szokás szerint nem tudok nyugodni...

Na szóval, az lenne a helyzet, hogy Az I see the tears in your eyes... mellett szeretnék egy sztorit. Egy fordítást, hogy pontos legyek (to be precise - mostanában kedvenc angol kifejezésem, folyamatosan ezt használom xDDD). Már csak azt kéne eldönteni, hogy mit fordítsak. De ezt rátok bízom!
4 ajánlatom van a számotokra:

1. A Committed undockroll-tól. Tudom, hogy ennek már folyamatban van magyar fordítása és olvastam is, de annyi minden ugrott ki, amit én máshogy írtam volna... Imádom az ilyesfajta sztorikat és előreláthatólag nagyon élvezném ennek a folytatását >___< (AU, Twincest- not related sztori, hossza: 13 fejezet, befejezett)

2. Barefoot - how far do you go when you're in love? Sapere aude billentyűzete alól.(a cím fordítása: Mezítláb - milyen messzire vagy képes elmenni, ha szerelmes vagy?) Iszonyat jó sztori, maradva a pszichiátriásnál, de nem hasonlítható a Committedhez. Kedvcsinálónak itt a summary: Tom Kaulitz egy komplett vesztes: egyik munkát veszít el a másik után és az új állása a pszichiátrián, mint takarító /itt ne olyan Committed-esre gondoljatok itt Tom... vécésnéni xD/ nem tart tovább egy napnál. Miközben elhagyja a klinikát, megment egy fiatal fiút az öngyilkosságtól, de a következményei ennek beláthatatlanok: a titokzatos fiú követi megmentőjét és hirtelen ott áll Tom ajtajában, hálóingben - mezítláb. (AU, Twincest- not related történet, hossza: 17 fejezet, befejezett)

3. A Beautiful Disaster by xblindmag. Első látásra szerelem volt ez a mű *_____* Summary: Bill összekerül az új, népszerű Tom Kaultitz babák egyikével, váratlan fordulatok következtében. Véletlenül éltre kelti a babát és azonnal megutálja az emberi Tomot, az élő baba látszólagos jó szándékai ellenére. Tud-e ez a meglepő katasztrófa valami másba fordulni át? nanáááá, nagyon jó ez a sztori ♥ a cím fordítása: Egy gyönyörű katasztrófa. ( AU, Twincest - not related, hossza: 16 fejezet, befejezett)

4. Lost Synnie-től. (Elveszett). Édesen megírt kis történet, tele Hurt/Comforttal, amiért Awesina olvadozik és pár meglepő fordulattal. Itt jön az író kedvcsinálója: Tom Trümper, egy viszonylag normális gimnazista, egyik éjjel hirtelen ijesztő álomból ébred. Egy gyönyörű fiú, súlyosan megsérülve, segítségért könyörög és Tomnak fogalma sincs miért... hm, de majd lesz :P ( AU, Twincest - not related, hossza: 14 fejezet, befejezett)

Na, ezek lennének az én fordítási álmaim. Ahogy látjátok, egyikben sem ténylegesen ikrek... bocs, így alakult xD
Kérlek szavazzatok a nektek legjobban tetszőre, hogy mihamarabb olvashassátok :P Oldalt a szavazás szerintem olyan két hétig lesz kint, azalatt hozok még egy I see... fejezetet, aztán meglátjuk mi lesz ^^

Sok szavazó = nagyobb boldogság Awesinának = nagyobb fordítási kedv ♥

bye~

2012. október 1., hétfő

Twincest Novellaíró Pályázat: Beküldött írásom

Heyhó ^^

Írok és vagyok, csak szokás szerint nyakig a tennivalókban, ezért I see... részt valószínűleg olyan péntek körül hozok >_<

Jelentkeztem Neserly Molly Twincest Novellaíró Pályázatára, ha valaki olvasni akarja a beküldött művem, az megteheti itt. Kritikát szívesen fogadok, kíváncsi vagyok mi a véleményetek róla, a magyar fandomban eddig nem nagyon találkoztam hasonló írással :P
Egy folytatásnyi novella még a fejemben van, de azt valószínűleg csak ide dobnám fel, jelezzétek ha erre lenne igény és akkor nekiállok billentyűzetre átültetni...

És, miután végigolvastátok az összes pályázatos novellát (különösen ajánlom Kyra Eleonorét, az nem hétköznapi az biztos, iszonyat hátborzongató és slashét, mert szép és minden jó, ha a vége varázslat *____*) és még mindig úgy gondoljátok, hogy egész jó ez enyém, dobjatok kérlek egy szavazatot rám ott oldalt (vagy akárkire, akinek a műve tetszett :P). Nagyon megköszönnénk ^^

Legyen szép napotok.


Ohmygosh... this art is truly amazing *_________*
cr: http://lykanbtk.deviantart.com/ (iszonyat jó munkái vannak, érdemes megnézni!!!)

2012. szeptember 10., hétfő

I see the tears in your eyes... 8.fejezet: Önzés

Jelentem, még lélegzem, bár a sok-sok teendő ezt megpróbálja megakadályozni =__=

Nem tudom következőleg mit hozok, de egy biztos: most egy új (frissiben befejezett, még ropog :P) I see the tears in your eyes... fejezettel örvendeztetlek meg titeket - már aki örül ennek, remélem azért pár ember akad... -, szám szerint a 8.-kal.
Enjoy!

I see the tears in your eyes... 8.fejezet: Önzés



Kedvcsináló idézet:

Az összeomlás szélén álltam, amikor nyílt az ajtó, Betty nővér kedvesen ráncos arca kukkantott be.
- Bill, mit csinálsz te itt? Ejj, nem szabadott volna egyedül mozognod! - Visszakísért az ágyhoz, megpuházta a párnám és elrendezte úgy a takarót, hogy nekem kényelmes legyen. - Ez kinek a pulcsija?
- Tomé. - Mint a macska a féltett kincsét, úgy húztam magamhoz a ruhát, szinte el tudtam képzelni, ahogy fújok...
- Ó, tényleg, ezért jöttem! Tomot most vizsgálják lent az ügyeleten!
Az összes vér kiszállt a fejemből és a szoba képe homályos bukfencet vetett.
- M-mi történt vele? - dadogtam.


2012. szeptember 2., vasárnap

Geburtstag és egy drabble

Okés, most őszintén és mélységesen szégyellem magam :(
Naná, hogy tudom, hogy az ikrek születésnapja tegnap volt és ezalkalomból I see... részt akartam feltenni, de addig húztam-halasztottam a dolgot, hogy... bealudtam írás közben >___<" úgyhogy a rész még nincs kész, én meg süllyedezem szégyenemben. 
Úgyhogy gondolatban megtettem tegnap, de idáig csak ma jutottam el, szeretnék itt is boldog szülinapot kívánni az ikreknek, még sikeresebb jövőt és sok-sok boldogságot még az életükben ^^

picture credit: aliss-r-aleman

De, hogy ne jöjjek üres kézzel, egy nemrégiben született drabble-lel szeretnék kedveskedni nektek és megédesíteni az I see...-ra meg a Zongora mellett-re való várakozást :P

I'm... not... guilty!

Bill szemszöge


A szoba sötétsége, mint egy áthatolhatatlan börtön, borul fölém. Hiába érzem az ablakon beáramló hűvös esti levegőt, nehezen tudok lélegezni, fulladozom. Beborít a társadalom utálata, ellenszenve és cafatról cafatra cincál, tép, marcangol szét engem, a józan eszem, az ítélőképességem. Már nem vagyok benne biztos, hogy jól döntöttem.
Önző voltam, mégis feladtam mindent, ami nekem valaha is számított. Egy valaki maradt csak. A legfontosabb. Akiért mindezt csináltam, küzdöttem, hogy az enyém legyen. De ezt a világ még nem tudta elfogadni és bűnösnek bélyegzett.
Ujjaim a hideg párnába vájom, de nem tudom csillapítani a testem rázó remegést.
Rosszul vagyok. Kételkedem. Biztos jól döntöttem? Ez kellett nekem? Hogy számkivetett legyek az emberi fajban, egy lenézett korcs, aki elhamvad végül a saját bűne lángjaiban?


Ahogy belép a szobába, egyből megérzem, hogy itt van. Hiszen a másik felem ő, az ember, akit nekem szánt az ég... Az emberek pedig ostobák, amiért ezt nem képesek megérteni!
Meleg kezei puhán simítanak végig rajtam, reszkető testemen és néma gondoskodással takar be, mielőtt mellém feküdve a mellkasához vonna.
Hirtelen minden rossz érzésem elszáll. Megérte! Ezerszeresen is megérte, hogy is kételkedhettem benne? Tom és én összetartozunk és ezt a világnak tudnia kell.
- Minden rendben? - Rekedt, szerető hangja végigsimogat, szinte lubickolok ismerős dallamában.
- Mostmár. - Még inkább hozzabújok, orromat a nyakához dörgölöm, szavak nélkül kifejezve hálámat, mire ő felnevet.
- Többé nem megyek el, megígérem. Együtt leszünk, örökre.
És én boldogan hiszek neki. Hiszen szeretem. Mélyen, belülről, forrón és megállíthatatlanul, mégha ezt az emberek el is ítélik. Nem baj. Hagy vinnyogjanak csak a szegények, irigyelve a mi csodánkat!
Nincs szükségünk újabb szavakra, hogy egyszerre mozduljunk, lassú, érzelmektől lángoló csókban forrjanak eggyé ajkaink. Tökéletessé, együtt.

Szerzői megjegyzés: Nem valami nagy szám, ugye? xD de imádom a leírásokat, az önmarcangolásokat és utána az édes hurt/comfortot ♥
a címet egy szaggatott női hangon képzeljétek el...igazából egy dal ihlette, bár nem nagyon kapcsolódik hozzá... a dal egy börtönben "játszódik", ahol a nők elmondják, hogy hogyan ölték meg a férjüket./ha jól tudom, a dal egy film betétdala, de az azonos című musicalben is felcsendül / A dal angolul van, de a magyarok felismerik a magyar szöveget benne a közepénél, orosz akcentussal, ahogy a nő könyörög, hogy ő ártatlan :P Aki tudja, hogy melyik számról beszélek és megírja a címét hozzászólásban (nem regisztráltak is tudnak kommentelni), az kérhet tőlem valamit xD persze történeti szempontból, mondjuk egy novellát az általa választott párossal, vagy szavakkal, vagy mit tudom én :P
egy emberre tippelek, hogy tudni fogja, de azért kíváncsian várom, hogy ennyiből rájöttetek-e ^^

2012. augusztus 30., csütörtök

A zongora mellett (By the piano) 2.fejezet: Lehet

Gyönyörű, madárcsicsergős jó reggelt kívánok minden idetévedőnek ^^ Élvezzétek a nyarat, amíg még tart!
Nekem ez a hét eléggé zsúfoltra sikerült, ezért tudtam csak most hozni a frisst, ami A zongora mellett 2.fejezetét jelenti - az I see the tears in your eyes... folytatása már készülőben van, no para xD. 
Szenvedtem vele eleget, remélem értékelitek :P



2.fejezet: Lehet

Szokásos kedvcsináló idézet:

Bill abbahagyta a játékot és a rasztahajú felé fordult, barna szemei fénylettek és arca édesen kipirult volt. Tomot nézte, várakozóan, az alsó ajkát rágcsálva. Tom csak ült ott, teljesen lenyűgözve, nehezére esett lélegezni és olyan volt, mintha az összes szó kiröppent volna a fejéből. Mintha transzban lett volna; Bill zenéje, Bill művészete meglágyította volna és amikor barna, majdhogynem egyforma szemeik találkoztak, Tom tudta, érezte, hogy Bill a hiányzó darabka, az ő lényének másik fele, amiről a nagymamája mindig mondta, hogy akkor fogja megtalálni, amikor a legkevésbé sem várja.


2012. augusztus 21., kedd

I see the tears in your eyes... 7.fejezet: Tabletták

Szépjóreggelt mindenkinek ^^

Hát idáig is eljutottunk, elkészültem a 7.fejezettel és azonmód elétek is tárom az eredményt.
Remélem tetszeni fog :P
(Egyébként alig egy hónapos az oldal - 1 hónapos és 4 napos pici baba <3 -, de máris 668-szor kattintottatok ide. Köszönöm nektek ♥ Ha elérjük az 1000-et, pezsgőt bontok a tiszteletetekre :P )

Mit mondhatnék róla? A dolgok kezdenek drámaibbá/súlyosabbá válni... mindenféle téren xD

I see the tears in your eyes...
7.fejezet: Tabletták


cr: partsinthefridge from devart.

Ízelítő:
"Bill lehunyt szemmel, egyenletesen szuszogott az ágyban, ujjaival a pulcsimba kapaszkodva. Az hogy került hozzá?
Annyira aranyos volt, nem tudtam megállni, hogy ne készítsek róla egy fényképet a mobilommal. Úgyse fogja megtudni, na!
Mintha most kicsit jobb színben lenne, mint amikor megéreztem. Hehe, az én személyes varázsom hatása!
Bill kicsit felhorkant, egy pillanatra összevonta a szemöldökeit, még közelebb húzva magához a pulcsim.
- Hé, ne válaszolj a gondolataimra - nevettem halkan."